Új térképes blog az Országos Széchenyi Könyvtártól

Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára saját blogot indított Földabrosz néven.
A Térképtár dolgozói fognak itt időről-időre közzétenni mindenféle, remélhetően érdekes térképészeti témájú dolgot.

Játssz PacMan-t a Google Maps térképen

Április 1 alkalmából kaptuk a meglepetést.

A térkép bal alsó sarkában keresd az új gombot és tetszőleges térképrészleten kergetheted a cseresznyéket :)

Miért jók a magyarok a matematikában és miért olyan gorombák az angolok?

Valószínűleg mindenki játszott már azzal, hogy bizonyos kérdésekre a Google keresője mit javasol a keresési gyakoriság alapján. Különösen mókás, ha nemzetek neveit is bevonjuk a keresésbe, mert akkor rögtön elhelyezhetjük egy jó kis térképen.
Hát így derülhet ki, hogy velünk kapcsolatban a legtöbben arra kíváncsiak, hogy miért vágjuk a matekot.
Azért ez sokkal jobb, mint az, hogy miért bunkók az angolok, bár azzal nem veszi fel a versenyt, hogy miért dögösek a norvégok :)
A térképet itt találod, lehet böngészgetni.

Sztálin ujja

A címről elsőre talán a Csinibaba c. film egyik jelenete ugorhat be a T. Olvasónak, de most épp nem erről van szó. Egy másik aspektusa is van a fenti testrésznek, ez pedig a térképes témához erősen kapcsolódik, úgyhogy helye van itt.

Igazából egy városi legenda az, amiről szó van és a nem-szocialista-utódországokban inkább a Cár ujjával kapcsolják össze,

érthető módon.

A történetben egy fura alakú vasútvonal a poszt tárgya, -a neve Verebinszki kitérő- amiről nem igazán lehet tudni, hogy a pusztaság kellős közepén miért van benne egy óriási kanyar, holott egyébként nyílegyenesen halad száz kilométereken keresztül.

A főiskolán Vasútépítés tantárgy valamelyik félévében is elhangzott a sztori, mint érdekesség és ha jól emlékszem már akkor utánamentünk a dolognak, legalábbis annyiban, hogy létezik-e az ominózus kanyar és igen, valóban ott van a térképen. Most újra olvastam róla egy blogposztot, hát gondoltam írok én is róla, (a Strange Maps, mivel az usában íródik, így a kelet - európai poszt-kommunista folklórról mit sem tudva Cár Atyuskával hozta le a sztorit).

A kanyar a mese szerint úgy keletkezett, hogy Sztálin elvtárs igen szerette volna, ha nagy mértékben fejlődik és iparosodik a Nagy Szovjetúnió, ennek részeként óriási vasútvonalat tervezett vezetni a tajgán keresztül

Moszkva és Szentpétervár között.

Igen ám, de a mérnök urak akkor is, mint most igen sokat piszmogtak a vonalvezetéssel, nem volt mindegy merre is megy a pálya.

Ennek egyik oka a magyarországival vetekedő bürokrácia és a csaknem ugyanakkora korrupció (ebben azért nem könnyű lepipálni minket), hiszen a vasútvonal a Birodalom szívével tudta összekötni vagy össze nem kötni a területet, ezáltal soha nem látott békét és jólétet biztosítva a lakosság széles tömegeinek.

Egyszer aztán Sztálin Apánk behívta a mérnök urakat és a szőnyeg szélére állította őket, hasonlóképpen, mint kollégája Berlin ostromakor és kérdőre vonta őket, hogy mi is volna késlekedés oka.

Erre ők előadták, hogy hát izé… Szóval a vonalvezetés, meg hogy merre…

A legenda szerint Joszif Viszarjonovics (eredeti nevén Dzsugasvili) dühtől vörös fejjel felkapott egy vonalzót meg egy cerkát, ráillesztette a két végét a városokra kábé, aztán sutty. Húzott egy vonalat.

- Uraim (Elvtársak), íme a vasút nyomvonala!

A gond csak az volt, hogy nagy felindultságában úgy sikerül megfognia a vonalzót, hogy az egyik Nagy Baráti Szocialista Ujja belógott a képbe. 

Sztálin elvtársnak természetesen mindig igaza van és senki nem mert egy golyót (vagy jégcsákányt) kockáztatni, így aztán senki nem kérdezősködött, csak fogták a térképet a mérnök urak (elvtársak), elsunnyogtak és leimplementálták a vasutat as-is.

A fenti 1884-es térképen  szépen látszik is a kis kanyarocska, ráadásul ezt nézve valóban nem értjük, hogy miért is került oda, szóval egész hihetőnek tűnik a mese.

Legalábbis ami a Miklós cáros verziót illeti, mert a mi Sztálinos változatunk már itt megbukik, hiszen – bár Sztálin élt, él, és élni fog – a XIX. században még nem igazán jelentettek komoly tényezőt a kommunisták Oroszországban. Szóval a történet nagyon szép, csak sajnos nem igaz, ahogy ez már lenni szokott, az ilyen remek sztorikkal.

Az igazság viszont az, hogy bár a vasútvonal  1851-ben készült el, mikor I. Miklós még uralkodott, de az ominózus kitérőt 1877-ben adták csak át, ami Miklósunknak már késő (tekintve, hogy 1864-ben megtért teremtőjéhez) Sztálinnak viszont még mindig meglehetősen korai lett volna tulajdonítani, tekintve, hogy csak egy év múlva 1878-ban született meg.

Valójában egy nagyon is valóságos problémára született itt egy megoldás ezzel a kitérővel. 

Ha megnézzük egy olyan térképen ahol domborzat is látszik akkor látható, hogy egy enyhe, de nagyon hosszú lejtő található ezen a részen, ami azt eredményezte, hogy lefelé olyan tempóban döngettek a vonatok, hogy egész egyszerűen nem tudtak megállni az állomáson. A másik irányból viszont négy gőzös is kellett, hogy a vonatokat végigcincálják ezen a szakaszon.

Szóval, végül is a vasútépítést előadó oktatónk tulajdonképpen nagyon is jól tette volna, ha nem csak mint aforizmával, hanem, mint egy nyomvonal vezetési problémára nyújtott mérnöki megoldást ismerteti.

A vasúttechnika fejlődésével végül a kerülő feleslegessé vált, úgyhogy 2001-ben cár ujját újra lenyisszantották és jelenleg ismét az eredeti nyomvonalon robognak a szerelvények a nagy orosz pusztában.

Tarantino térképen

Kedves nézőink, folytatjuk nem hivatalosan megkezdett és hektikusan jelentkező "Érdekes térképek" sorozatunkat.

A minap a Kill Bill facebook oldalán egy térképet bemutató cikk linkjét posztolták ki, nyilván azonnal böngészgetni kezdtem.
A film, illetve a rendező ( aki nem tudná Quentin Tarantino ) egy lelkes rajongója felvitte egy Google Maps felületre a különböző filmek emlékezetesebb jeleneteinek helyszíneit.

Megtalálható többek között a kis kápolna, ahol Beatrice Kido fejbelőve ott maradt, de például az emlékezetes kávézót a Pulp Fiction-ből már lebontották. Előbbiről sajnos nincs utcaszintű nézet, mivel Mexikó területén van utóbbinak pedig ugye csak a hűlt helyét csodálhatjuk meg.
Viszont a helyén van és megtekinthető Vernita Green otthona, ahol olyan csúnyán elbánt szegénnyel a Menyasszony:

Megtalálható pár helyszín a Kutyaszorítóból és a többi klasszikusból, sőt még a legújabb Django Unchained-ből is.

A térkép elérhető itt.

Lázár deák térképe a világörökség része

Sokat nézegettük vizsga előtt várakozva az aulában.

Tér-idő: Egy térkép, amely a világörökség része - MR1-Kossuth Rádió

LEGO Maps

Jópofa dolgot találtak ki a Google és LEGO marketingesei. Ismét összeért két hobbim, ugyanis egyszerre piszkálgathatok digitális térképet és legózhatok is az új találmánnyal.
Egy alapvetően Chrome kiegészítőként működő
BuildWithCrome program arra született, hogy az ismert alkatrészek felhasználásával házikókat - vagy éppen gyümölcsöt vagy Totorot - építgess.
Na ilyen volt már, de miért érdekes ez és hogy jön ide a térkép?
Hát úgy, hogy az építmények elhelyezhetők egy Google Maps Ausztrália térkép területén, így létre lehet hozni egy szép virtuális legoland-et és 3D-ben végig is ballaghatunk rajta, ha úgy tetszik.